A kert tervezése

A kert megtervezése szép és népszerű feladat, a legtöbb ember, aki kertes házra vágyik, számtalan ötletet és elképzelést, néha szinte kész tervet lát maga előtt, ha leendő kertjére gondol… mégis bizonyos esetekben még az ilyen kertész-lelkületű telektulajdonos is szakemberhez fordul, hogy kertjét megterveztesse. Alapvetően a kertterv két típusával találkozhat egy kert- és leendő háztulajdonos. Az egyik az engedélyezési terv, a másik a kiviteli terv. Míg az engedélyezési terv a hivatalos eljárás elengedhetetlen része, addig a kiviteli terv a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró tervegyüttes.
Az újabb rendelkezések szerint az építési engedélyezési tervdokumentáció része a kertépítészeti terv is. Ez az önkormányzatok nagy részénél ma már az engedély megadásának feltétele. A kertépítészeti terv készítésére az Építész Kamara által tervezői névjegyzékbe bejegyzett okleveles táj- és kertépítész mérnökök, illetve a korábban végzett táj- és kertépítész szakos okleveles kertészmérnökök jogosultak. A tervezési tevékenység feltétele még a kamarai tagság is.
A kertterv készítésekor az építészeti tervezéshez hasonlóan figyelembe kell venni a tervezési területre vonatkozó építési előírásokat. Az általános előírásokat az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) tartalmazza, Budapest területén ezen kívül a BVKSZ (Budapesti Városépítési Keretszabályzat) illetve a kerületi vagy települési önkormányzat helyi építési rendeleteit, szabályozásait – különös tekintettel annak zöldfelületet érintő előírásaira – kell betartani a tervezés során. Ezek tartalmazzák az építési övezetek szerinti minimális zöldfelületi arányt (a teljes telekterület min. hány %-a legyen zöldfelület az épület és a tervezett burkolt felületek levonása után), illetve hogy az arány kiszámításánál az egyes burkolatok, felületek milyen %-ban számítanak burkolt felületnek. A tervezéskor figyelembe kell venni azt is, készült-e a területre RRT (részletes rendezési terv), ugyanis az abban szereplő, a zöldfelület kialakítására vonatkozó szabályozási előírásokat és javaslatokat szintén be kell tartani.
Szerencsés esetben a kertterv készítés és építészeti tervezés összehangoltan történik, ilyenkor az előírások betartása és a tervezési terület adottságainak kihasználása is optimális lehet. Ha a már kész építészeti tervekhez kell igazodni a kerttervvel, már nem érvényesíthetők maradéktalanul a kertépítészet szakmai irányelvei, az épület elhelyezésének, megközelítésének, a terep szakszerű és harmonikus kialakításának szempontjaihoz nem tud hozzájárulni a kerttervező, munkája ugyan látszólag leegyszerüsödik, az épület melletti “hézagkitöltő” tervezéssé válik, de ez az épület környezetének egésze és a kert későbbi használhatósága szempontjából nem kedvező.

A kertterv általában (az egyes önkormányzatoknál lehetséges speciális elvárás, amelyről a tervezés megkezdése előtt az önkormányzat építési szakhatóságánál kell tájékozódni) a következő munkarészeket tartalmazza:

- Ha már meglévő épülethez szeretnénk kertet terveztetni, akkor kissé több előkészítésre van szükség a tervezés megkezdése előtt, hiszen ekkor kell sort keríteni a terület felmérésére. A tervezési terület geodéziai felmérésére lehet szükség, ha a terep lejtése, tagoltsága, a telek mérete ezt indokolja. (Egyszerűbb esetben a kerttervező is fel tudja mérni a területet.)
A geodéziai felmérés birtokában a tervező bejelöli a telken lévő növényzetet, a kertben található berendezéseket, megítéli mindezek állapotát, és a kerttulajdonos elképzeléseit figyelembe véve javaslatot tesz a kialakításra, változtatásokra. Igen fontos, hogy a tervező képet kapjon a kerttel kapcsolatos elképzeléseinkről, a kerthasználat várható jellegéről, tulajdonképpen az életformánkról, a család szokásairól, gyermekeink koráról, kutyánkról vagy más háziállatunkról, ugyanis ezek mind befolyásolhatják a kert kialakítására tett javaslatait, ötleteit. Nem illetlen kíváncsiskodás, magánéletünkbe való beerőszakoskodás tehát, ha a tervező az előbb felsoroltakra is rákérdez, hanem a kerti igények feltérképezése, amely segít az egyéniségünkhöz, családunkhoz legjobban illő kert megalkotásában.
- Az építési telken lévő zöldfelület felmérése, amelyen szerepel a területen lévő növényállomány, jellege és állapota megjelölésével, valamint a telekkel határos közterületen lévő növényzet. Érdemes a földhivataltól beszerezni kész helyszínrajzokat, illetve a közművek üzemeltetőitől a közműtérképeket – ez nagyban megkönnyítheti később a tervező munkáját. A kertészeti állapotfelmérésen, a fák esetében azok törzsátmérője nem feltétlenül azonos a geodéziai felmérésen megadott értékkel, itt ugyanis a fa 1 méteres magasságban mért törzsátmérőjét adjuk meg, általában centiméterben. Szerepel a rajzon a fafajok és a jellemző cserjeállomány megnevezése, esetleg a területen található évelők is. Sok esetben ugyanez a tervlap szolgál a Fakivágási és favédelmi terv bemutatására is, hiszen így egyidejűleg mutatható be, mi van a telken, abból minek a megtartását és védelmét javasoljuk, és melyekre kérünk fakivágási engedélyt. Ennek a tervlapnak írásos melléklete lehet egy Fafelvételi dokumentáció, amelyben táblázatos formában mutatjuk be a tervezési terület fáit, fajuk, törzsátmérőjük és állapotuk, valamint tervezett sorsuk megjelölésével és indoklásával együtt. A területen a tervek szerint kivágásra kerülő fákról külön Fakivágási jegyzék készül, a fafaj és méret megjelölésével. A gyümölcsfák és a 8 cm törzsátmérő alatti fák esetében pótlási kötelezettség nincs, minden egyéb esetben azonban az önkormányzat által meghatározott módon, méretben és számban kell pótolni a kivágásra kerülő fákat. A tervezett, előírásoknak megfelelő növényzetről és a kiszámítás módjáról Pótlási jegyzéket mellékelhetünk a tervhez. Abban az esetben, ha a tervezési területen nem tudjuk elhelyezni a megfelelő számú fát, az önkormányzat által megszabott módon, például a hiányzó mennyiség árának befizetésével teljesíthetjük a pótlási kötelezettséget. (A befizetett összeget az önkormányzat saját zöldfelületi beruházásaihoz használja fel.) Ajánlott az építkezés után továbbnevelt, földlabdás fák kiültetése, mivel ezek mind esztétikai, mind biológiai funkciójukat hamarabb teljesítik.
Az önkormányzati szakhatóságok, építési osztályok egy részénél már felkészült, a szakmai szempontokat és a törvény adta kereteket egyaránt jól ismerő kertészmérnökök, táj- és kertépítészek foglalkoznak a zöldfelületekkel kapcsolatos tervek elbírálásával, és a felmerülő problémák, kérdések megoldásában is segítik a tervezőket és építtetőket. A közterületen álló, kivágásra ítélt fák pótlásával kapcsolatban általában az önkormányzatok településgazdálkodási szakemberei tudnak felvilágosítással szolgálni.
Külön kell szólni a területen található védett növényekről. Elsősorban védett növényfajokkal – ilyenkor egy növényfaj minden egyede védelmet élvez – találkozhatunk kertünkben, de néhány esetben építési telkünk egyedi védelmet élvező – egy különleges, egyedi értékű, idős, vagy ritkán előforduló – növény élőhelye is lehet. Természetesen ezek fokozott megóvásáról a favédelmi tervben külön is gondoskodni kell és a teljes tervezési folyamat során tekintettel kell lenni elhelyezkedésükre, igényeikre. Tekintettel arra, hogy mind lombjuk, mind gyökérzetük sérülése veszélyezteti későbbi életüket, az építkezés fázisai során felmerülő összes lehetséges probléma elkerülését át kell gondolni. A védelemről általában fakalodák ácsolásával, időszakos takarással (pl. vakolás, műköves munkák végzése esetén) lehet gondoskodni, a gyökérzet megóvása érdekében a védett növényhez közel futó munkagödrök, alapárkok ideiglenes palánkkal, vagy szádfallal támaszthatók meg. Sajnos időnként előfordulhat olyan helyzet, amikor az épület elhelyezését, vagy megközelítését csak egy védett fa vagy cserje feláldozásával lehet megoldani, ilyen esetben a természet védelméről szóló törvény alapján a területen illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélyét kell kérni a növény kivágásához. Ebben az esetben a pótlás lehetséges módját is ők határozzák meg. Speciális helyzet az is, amikor az építési telek védett területtel határos, erről szintén a tervezési folyamat elején kell tájékozódni. Ilyen esetben a Tájvédelmi Körzet vagy Nemzeti Park igazgatóságához is be kell nyújtani a tervdokumentációt és kérelmezni kell a szakhatósági állásfoglalást, amelyben a védelem szempontjait érvényesíthetik.

- A kertépítészeti munkarész másik fő része a Kertépítészeti terv. Ennek léptéke M=1:100 vagy 1:250. Meg kell jegyezni, hogy bár ez a lépték a részletek bemutatását is lehetővé teszi, ennek a tervnek nem ez a célja. Sokkal inkább a kertépítészeti koncepció, a növénytelepítési jellegzetességek, a fák, cserjék, és a gyep arányának, elhelyezkedésének és a terep kialakításának, magassági értékeinek meghatározása. Jól látható módon kell elkülöníteni a kert különböző felületeit: mi burkolat, mi zöldfelület, jelölni a gépkocsi és gyalogutak helyét, burkolatuk jellegét, a térszint alatti építmények, garázsok, a pihenők, burkolt teraszok méreteit, kijelölni a kert funkcionális egységeit. Ehhez a tervhez mellékletként tartozik egy Növénytelepítési koncepció, mely egy ajánlott növénylistát foglal magában, amelyben megadjuk a telepítésre javasolt fák és cserjék faját és számát. Szintén mellékletként nyújtandó be a tervezési terület Zöldfelületi mérlege, amelyben jól nyomon követhető módon kell bemutatni a terven szereplő burkolt felületek összegzését, az előírásoknak megfelelő zöldfelületi arány meglétét. Itt külön ki kell térni a térszint alatti építmények felett tervezett termőföldréteg vastagságára, ugyanis ettől függ, hogy az így kialakított terület milyen arányban számítható be a zöldfelületbe. Az un. gyephézagos betonburkolat, vagy a műanyag gyeprács burkolat ugyancsak különböző %-ban számíthatók be a terület “zöld” részébe. 1 méternél mélyebb földmunkák esetén kötelező a Tereprendezési terv elkészítése. Csatolandó a tervezett létesítmények szöveges ismertetése Műszaki leírás formájában. Az elkészült engedélyezési terv beadásához szükséges még a tervező írásbeli nyilatkozata, amely a tervezés során betartott jogszabályok, rendeletek és tervezési jogosultságának igazolására szolgál.

A kerttervezés másik fő típusa a kiviteli terv készítése. Ez sok esetben az engedélyezési terv készítését követi, de ettől függetlenül is készülhet, egy már meglévő, régebbi épülethez is kapcsolódhat. Amennyiben az engedélyezési tervet követően kerül sor a kiviteli terv készítésére, egyszerűbb a helyzet, hiszen ilyenkor a tervezés több fázisát már átgondolták, az elképzeléseket összehangolták. Az esetleges módosítások, újabb ötletek és az építkezés során felmerülő változások, valamint a részletek gazdagabb, pontosabb kidolgozása jellemzi ezt a tervtípust.

Az előzetes megbeszélés alapján a tervező vázlattervet készít, ezt egyezteti az építtetővel. Szerencsés, ha néhány – a terv ötleteit bemutató – rajzzal segíti a terv jobb érthetőségét, hiszen nem mindenki tud műszaki tervet “olvasni”. Ilyenkor még mindig fény derülhet az eredeti elképzelések félreértésére vagy hibáira, módosíthatóak az elgondolások, a rajzok alapján újabb ötletek merülhetnek fel. Ekkor a tervezővel egyeztetve kialakíthatjuk végleges igényeinket, amelyek alapján elkészülhet a Kertépítészeti kiviteli terv. A terv tartalmazza a kert funkcionális egységeit, a kiültetendő és a megtartott eredeti növényállományt, a kerti berendezések helyét, méreteit, a tervezett és meglévő burkolatokat. A terv megértését jelmagyarázat segíti. Szerepel a terven az északi irány jelölése és a terv léptéke is, amely általában M=1:100, de lehet ettől eltérő is, attól függően, hogy tagoltabb, részletgazdagabb, vagy egységesebb kertről van szó. (Megoldható a részletek jobb bemutatása úgy is, hogy egyes területrészekről, például egy sziklakertről külön, M=1:50 -es terv készül.)
A kerttervhez mellékelhet a tervező külön Növénykiültetési tervet, Tereprendezési tervet és Kitűzési tervet is, de egyes esetekben egy tervlapon is ábrázolhatja a különböző részterveket, amennyiben ez az érthetőséget nem veszélyezteti. (Ilyenkor a különböző tervrészekhez tartozó feliratoknak különböző jelleget – méret, irány – adva lehet a megértést segíteni.)
A Növénykiültetési tervben a tervezett növényzet faja, fajtája, száma és kiültetésre javasolt mérete, esetleg telepítési távolsága szerepel. A Tereprendezési terven a terület magassági tereppontjainak tervezett értékét adják meg, a tervezett terep ábrázolását általában szint- vagy rétegvonalas rajz teszi szemléletessé. Metszetek készítése is segítség lehet. A Kitűzési terven azok a segédvonalak és jellemző pontok szerepelnek méterben megadott méreteikkel, amelyek segítségével a tervet a kivitelezéskor a helyszínen át tudjuk ültetni a valós terepre. Általában meglévő kerítésvonal, épületfal vagy egyéb meglévő, jellegzetes elem lehet a kitűzés alapvonala. A megrendelő igénye szerint készülhetnek részlettervek egyedi kerti berendezésekről, burkolatokról, kertvilágításról, öntözőrendszerről is. A kiviteli terv egyik fontos része a Költségvetési terv, mely szöveges jellegű és tételesen tartalmazza a kert kivitelezésével kapcsolatos összes munkarész révén felmerülő költségeket. A kiviteli terv esetében is szükséges Műszaki leírás, mely szöveges útmutatást nyújt a terv pontos megvalósításához. Emellett még kezelési, fenntartási utasítások is készíthetőek kívánt esetben.
A kertterv készítése előtt javasolt mindkét fél érdekében szerződést kötni, amelyben rögzíthető a terv tartalma – milyen tervekre van igény – , a tervezési határidő és a tervezési díj is. A tervezési díj számítása történhet a Kamara által kiadott díjszabás alapján, vagy külön megállapodás szerint, a tervezési feladat jellegétől, a tervezési terület nagyságától, a megrendelt részlettervek számától függően.
A kivitelezés során felmerülő problémák elkerülése érdekében hasznos a tervezői művezetés – így az eredetileg “megálmodott” kert méltó kerete lehet házunknak és életünknek.

Fáskert