Még több öntözés
Automata öntözőrendszer
Magyarország klímája kontinentális, a nyár száraz, forró, a csapadék eloszlása egyenetlen . Szép, ápolt kertet öntözés nélkül nem lehet fenntartani.
A várva várt kert elkészülte után még pár hétig örömet is jelenthet az öntöző tömlő mellől nézni a növények fejlődését. De egy nagyobb kerthez akár több órára is szükség lehet. Aztán jön a következő kérdés: ki fogja öntözni a kertet a nyaralás alatt?
Természetesen az öntözőrendszer.
Számos előnyös tulajdonsága meggyőzi a kételkedőket is. Elképzelhetetlen szabadságot, kényelmet jelent minden kerttulajdonos számára. Mivel optimális időben, abszolút pontossággal adagolja az öntözővizet, akár 30-40 % – os vízmegtakarítást is elérhetünk.
Az öntözés optimális időpontja hajnalban van. Ilyenkor még minimális a párolgási veszteség. Ebből a szempontból az esti, éjszakai öntözés is megfelelne, de mivel a növények levelei több óra hosszára nedvesek maradnak, így optimális mikroklímát biztosítunk a gombás, baktériumos kórokozóknak. Ezzel szemben a kora reggeli öntözés után a felkelő nap meggátolja a fertőzéseket.
A legnagyobb nyári melegben sem célszerű naponta többször öntözni, inkább az öntözési idő hosszát növeljük. Esetlegesen napközben rövid frissítő, párásító öntözést beállíthatunk, de itt nem a vízpótlás a cél.
Az egyszeri öntözés mennyiségének olyannak kell lennie, hogy a növények intenzív gyökérzónáját átáztassa. A pázsit gyökérrendszere javarész a felső 20 cm-es rétegben foglal helyet.
A cserjék, fák gyökerei inkább 40 cm alatt találhatók. Természetesen a helyi talajviszonyok, a növényfajok sajátságai, a mikroklíma erősen befolyásolhatja ezeket az általános tapasztalati számokat.
1 liter víz 1 m2 területen 1 mm-es vízborítottságot hozna létre, ha nem szivárogna be.
Ez 1 mm csapadékot jelent. De természetesen beszivárog, mégpedig egy középkötött talajon körülbelül 1 cm mélységre. Agyagban sekélyebb, homokban mélyebb beázást hoz létre ugyan az a vízmennyiség.
Visszatérve az előző kérdésre, ezek fényében, ha pázsitunknál 10 cm mély beázást akarunk létrehozni, akkor 10 l vizet kell kijuttatnunk m2-enkét egyszeri alkalommal. A fás szárú növények eszerint 40 l vizet igényelnek alkalmanként.
Mivel ez a hatalmas vízmennyiség elfolyna a talaj felszínén mielőtt beszivárogna, ezért kis intenzitású csepegtetőcsöveket, vagy ún. „bublereket” használunk.
A túl sok víz épp olyan káros, mint a kevés. A gyökerek fulladnak, rosszabb estben elpusztulnak. A fölös víz mennyiség elsavanyítja a talajt, ezzel utat nyit a mohásodásnak.Ráadásul igen költséges tévedés.
Az öntözőrendszerek meghatározó része a vízforrás. Öntözhetünk ivóvízhálózatról, kútból, ciszternából. Szinte biztos – egy-két igen kicsi kerttől eltekintve-, hogy a rendelkezésre álló víz mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy egyszerre öntözzük a kert teljes felületét. Természetesen az eltérő vízigényű kertrészletek ezt amúgy sem tennék lehetővé. A megoldás, hogy zónákra, öntözési körökre bontjuk a területet. Egy-egy zóna vizének nyitását-zárását a mágnes szelep végzi.
Ebben a szerkezetben a víz útját egy membrán befolyásolja a vezérlő automatikán keresztül 24 V segítségével. Az öntözés pontosságát, megbízhatóságát nagyban befolyásolják a különböző érzékelők: eső, szél, talajnedvesség, stb.
Manapság már komplett kis meteorológiai állomások kaphatók, az öntözőrendszerek akár rádió távirányítással is működtethetők. A nagyobb rendszerek már műholdas kezelést is lehetővé tesznek.
Lassan eljut a köztudatba is, hogy ezek a kis praktikus berendezések nem luxus cikkek,
hanem nélkülözhetetlen segédeszközök a szép, ápolt kertek fenntartásához.
EGY ÖNTÖZŐRENDSZER MEGÉPÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI
1.TERVEZÉS:
1.1. Öntözendő terület felmérése, méretarányos rajz elkészítése ( M=1:50,
M=1:100, M=1:200). A rajzon minimálisan szerepelnie kell az északi
iránynak, a léptéknek, a terület pontos címének, a tulajdonos adatainak.
Az így elkészült rajzon fel kell tüntetni a lejtésviszonyokat, a vízforrás
helyét, az árnyékos és napos területek kiterjedését, valamint az eltérő
vízigényű növényfelületek kiterjedését ( pázsit, cserjefoltok, fák ),
valamint a különböző tereptárgyakat.
1.2. A vízforrás tulajdonságainak felmérése:
1.2.1. Vezetékes víz: a vízóra mérete, a vízvezeték anyaga, átmérője, a
vízvételi hely kiképzése.
1.2.2. Kút: ásott, vagy fúrt, átmérő, talpmélység, nyugalmi vízszint,
munka vízszint, homokolási határ, víz hozam.
1.2.3. Ciszterna: térfogat, térbeli kiterjedésének méretei.
( A vezetékes vízforrás esetében szükség van még a statikus nyomásra,
a vízforrás karakterisztikájára. A kút és a ciszterna ha saját szivattyúval
rendelkezik, akkor a szivattyú gyártmánya, típusa, az indítás módja
is fontos.)
1.3. Az öntözőrendszer tervezése:
1.3.1. Az öntözőfejek kiosztása.
1.3.2. Az öntözési zónák kijelölése.
1.3.3. A vezérlő automatika kiválasztása, helyének megállapítása.
1.3.4. Ha szükséges, a megfelelő szivattyú kiválasztása.
2. KIVITELEZÉS:
2.1.Kútdiagnosztika elvégzése, vagy a vezetékez vízforrás
karakterisztikájának ellenőrzése.
2.2.Ha szükséges a szivattyú akna megépítése, elektromos vezeték kiépítése,
szivattyú beépítése.
2.3. Öntöző vezetékek fektetése, öntözőfejek beépítése.
2.4. Mágnes szelepek, vezérlő automatika, érzékelők beépítése.
2.5. Próbaüzem, finom beállítások, programozás
ÉPÍTSE MEG SAJÁT ÖNTÖZŐRENDSZERÉT!
Ha Ön felméri kertjének alaprajzát, megméri a rendelkezésre álló vízforrás karakterisztikáját, akkor mi ingyenesen összeállítjuk az öntözési tervet, az anyaglistát. A szükséges anyagokat ingyenes szerelési útmutatással együt átveheti cégünknél. Természetesen a folyamat bármelyik szakaszában segítséget tudunk nyújtani, a felméréstől a kútfúráson át, akár a generál kivitelezésig. Speciális ásógépünkkel akár sajáterős kivitelezésekor is elkészítjük az öntözőcsövek számára a szükséges speciális keskeny árkokat.
